Kisokos

Az Orient Star szerkezetei sokáig nem voltak koronáról húzhatóak, ahogyan ez a modell sem az.

A Cal.: 1011 volt az Omega egyik utolsó klasszikus, teljesen házon belül készített kronométer szerkezete a kvarcválság időszakából.

A Type II-ket a Seiko a kvarctechnológia szélesebb körű elterjesztésének korszakában gyártotta.

A Type II a Seiko egyik fontos kvarcórás termékvonala volt a hetvenes években, a kvarcforradalom közepén.

A „Cosmic” elnevezés a korszak futurisztikus, modernista formavilágára utal – az ovális, monocoque tok teljesen eltér a klasszikus, kerek Seamasterektől.

A Seiko 7A28-7000 „Ripley” dizájnját Giorgetto Giugiaro, a legendás olasz autótervező készítette, a Seikóval és az Italdesign stúdióval együttműködésben.

Az Orient Star Dynamic 1957-ben jelent meg, tehát az Orient Star márka első korszakának egyik fontos modellje.

A dizájnját a Byakko (白虎), vagyis a Fehér Tigris, a keleti ázsiai mitológiában a nyugat őrzője ihlette. A fehér–fekete színvilág és a szíjon lévő tigrismintázat is erre utal.

Az F8B61-nél az Orient nem egyszerűen „kivágta” a számlapot, hogy látszódjon a szerkezet, hanem a skeletonizálást a szerkezet architektúrájának részévé tette, miközben a szilícium gátkerék és a 70 órás járástartalék már kifejezetten komoly modern mechanikai megoldások.

A „Type II” nem gyengébb vagy másodosztályú órát jelentett; a Seiko különböző kvarcmodell-családokat pozicionált különböző árszintekre.

A WZ0021EV-n lévő régi Orient Star embléma ma már kifejezetten érdekes gyűjtői részlet.

A 20. század első felében a zsebóra még teljesen hétköznapi használati tárgy volt Japánban.

A De Ville eredetileg nem önálló modellként indult: a hatvanas években még a Seamaster De Ville név alatt futott. A hatvanas évek végére viszont a De Ville önálló kollekcióvá vált.

Ez volt az első dátumos Grand Seiko. Az 1964-ben bemutatott Self-Dater a Grand Seiko történetének első dátumkijelzős modellje volt. A Seiko saját, szabadalmaztatott gyorsdátum-váltó megoldást is alkalmazott benne.